A termelési méret szerepe a fontosabb mezőgazdasági ágazatok eredményességében a tesztüzemek adatai alapján (2006-2008)

Az EU csatlakozasunkkal osszefuggesben a mezőgazdasagi agazatok tamogatasi rendszere is jelentősen atalakult, ami jol erzekelhető, sőt esetenkent szamszerűsithető valtozasokat idezett elő a termelői magatartasban. Az ismert termelesszerkezeti atalakulasok mellett a korabbiaknal tetemesebb tamogatasi osszegek kovetkezteben a termelők nem csekely hanyadanal a koltseghatekonysag hatterbe szorult. Erre kulonosen a 2008. evi koltseg- es jovedelemvizsgalatok vilagitottak ra, mivel az agazatok egy reszenel az arzuhanasok kovetkezteben dontően a tamogatasok biztositottak jovedelmet. Ismert az a teny is, hogy a mezőgazdasagi tamogatasok jelenlegi merteke es főleg formaja komoly atalakitas előtt all, a tamogatasok nagysaganak csokkenese pedig, egyertelműen az ertekesitesi arak szerepenek tovabbi erősodeset fogja maga utan vonni. A hazai termelőknek azonban sem a globalis, de meg a lokalis piacokon sincs erős erdekervenyesitő szerepuk. Jovedelemtermelesuk szempontjabol fontos tehat, hogy az optimalis koltsegfelhasznalas ismet előterbe keruljon. Az evi rendszeresseggel elvegzett koltseg- es jovedelemszorodas szamitasok azt is nyilvanvalova teszik, hogy az agazatokon belul szamottevőek a differenciak, ami azt feltetelezi, hogy a termelők egy reszenek lehetősege van meg a koltsegszint racionalisabb kialakitasara. Ezert kiemelt kerdes a lehetseges tartalekok feltarasa, de annak ismerete is, hogy az agazatokat erintő szamos szakmai kerdeskor kozul, mely teruleten kell leginkabb valtoztatast ervenyesiteni. A koltsegoszszetevők es a termelesi tenyezők koltsegalakito szerepe egyarant vizsgalando. Jelen munka celja a termelesi meret es a koltsegfelhasznalas kozotti osszefuggesek feltarasa. Az agazati meret szerepevel az elmult időszakban keveset foglalkozott a szakma, a tulajdoni viszonyok atalakulasat kovetően inkabb az uzemmeret nagysagaval kapcsolatos kerdesek kerultek előterbe es ezek is gyakorta inkabb politikai megkozelitesben. Erdemes megemliteni azt is, hogy az uzemmeret vizsgalat ternyereseben reszben szerepet jatszanak az EU-hoz valo csatlakozasunk kovetkezteben kotelezően alkalmazando modszertani előirasok, amelyek esetenkent az egy uzem, egy agazat elven alapultak. A hazai kornyezeti-foldrajzi adottsagok, a termesztesi hagyomanyok es nem utolso sorban likviditasi okok miatt az uzemek dontő hanyada azonban tobb parhuzamos, vagy egymasra epulő tevekenyseget folytat. Ezert lenyegi kerdes, hogy ezek onmagukban hogyan jarulnak hozza az osszjovedelemhez. A gazdasagi valsag tovabbi kihatasai miatt szamolni kell a korabbi evekben mar tapasztalt tendencia ismetelt erősodesevel, miszerint az agazatok egyre inkabb onmagukert felelősek. Ezert hasznos annak ismerete, hogy az adott uzem termelesi szerkezeten belul egy-egy agazattal valo foglalkozas megjelenitese milyen teruleti nagysag, vagy allatletszam mellett lehet optimalis. Az agazati meret „jovedelem-alakito” szerepenek feltarasat empirikus vizsgalatokkal vegeztuk. A szamitasokat a tesztuzemek agazati adatbazisara alapoztuk. Az adatok tartalmaval es feldolgozasuk modszerevel az AKI evente megjelenő agazati kiadvanya1 reszletesen foglalkozik, ezert ezekre a kerdesekre nem kivanunk kiterni e tanulmany keretein belul. Itt csak annyit kivanunk megjegyezni, hogy mind a szovegben, mind a tablazatokban a csoportok egeszere az „orszagos atlag” kifejezest hasznaljuk, ami a tesztuzemek altal reprezentalt, valamennyi gazdasag atlagat jelenti. Vizsgalatunk elsődleges celja az agazati meret es a koltseg- es jovedelemviszonyok kozotti kapcsolat szamszerűsitese volt, ezert az elemzesek soran a rendelkezesunkre allo legutolso harom ev atlagat hasznaltuk. (Az egyes evek konkret adatai az emlitett kiadvanyokban szinten megtalalhatok.) Ezt a megoldast az evek kozotti, a kulső kornyezeti, főleg a szelsőseges időjarasi tenyezők altal 1 Beladi K. – Kertesz R. (2009): A főbb mezőgazdasagi agazatok koltseg- es jovedelemhelyzete a tesztuzemek adatai alapjan 2008-ban, Budapest 2009. Bevezetes AKI 6 kivaltott raforditas-hozam hullamzasok kikuszobolese erdekeben is alkalmaztuk. A 2006-2008-as evek e tekintetben igen valtozatosak voltak. Az atlagosnak tekintett, a kedvezőtlen, illetve a kulonosen jo esztendők eredmenyt alakito hatasai a novenytermelesen tul, időben kisse eltolodva ugyan, de a takarmanyokon keresztul az allattartas eredmenyeire is befolyassal voltak. Munkank soran kizarolag agazati szempontok alapjan gondolkodtunk, tevekenyseg tarsitasokkal stb. nem foglalkoztunk. Ezert minden agazat onalloan, a főbb sajatossagok kiemelesevel kerul bemutatasra. A termelesi meret elemzesenel csak az uzemek altal rendelkezesunkre bocsatott informaciokra tudunk tamaszkodni, vagyis az agazatokat csak egyseges egeszkent tudtuk ertelmezni, fuggetlenul attol, hogy a gyakorlatban a termeles esetleg nem egybefuggő teruleten tortenik. Az adatbazis adta lehetősegeken belul negy szantofoldi, negy kerteszeti kultura, valamint harom allattarto agazat vonatkozasaban foglaltuk ossze roviden az agazati merettel osszefuggesbe hozhato raforditas-hozam, illetve koltseg-jovedelem alakulasokat. Ezek osszevetese alapjan tudtunk velemenyt alkotni arrol, hogy napjainkban mekkora termelesi meret mellett gazdalkodo uzemekben sikerult leginkabb megtalalni a raforditas-hozam viszonyok optimumat a bemutatott agazatokban. A harom agazatcsoport ertekelese utan nehany olyan egyedi modellszamitas eredmenyet is bemutatjuk, amelyek az agazatok teljesitmenyeit a kategoriankenti atlaguzemekre vonatkoztatva tartalmazzak. E szamitasok lenyege, hogy valamennyi agazatra a kialakitott meretkategoriak atlagai alapjan meghatarozasra kerultek az adott csoportot jellemző osszertekek. Igy vegső soron olyan modelluzemek alakulnak ki, amelyek a kulonboző csoportok fajlagos eredmenyeit osszesitve tartalmazzak. Mindezeket az elmeleti megkozeliteseket, reszben az agazatok eredmenyeinek komplexebb megitelese, reszben pedig a kulonboző agazatok osszehasonlithatosaga erdekeben tartjuk szuksegesnek kozreadni.