Szerves- és műtrágyázás tartamhatása a talajaggregátumok stabilitására agyagbemosódásos barna erdőtalajon

A talajok aggregatum-stabilitasanak ismerete kulcsfontossagu a talajtermekenyseg fenntartasanak es novelesenek hatekony kivitelezese, valamint a talajok vedelme szempontjabol. A talajaggregatumok kialakulasa es vegső soron a stabilitasa is joreszt a szerves anyagok mennyisegenek es minősegenek fuggvenye. Talalunk kozottuk allando, cementalo jellegű anyagokat, ill. atmeneti jellegű kotőanyagokat is. Mivel a talajok kulonboző mertekben tartalmazzak ezen anyagokat, es azok kulonboző ideig hatnak az aggregatumok szerkezetenek stabilitasara, indokolt lehet kulonboző szervesanyag-kiegeszitesű hosszu tavu tartamkiserletek mintazasa az aggregatum-stabilitas ertekek meghatarozasara.A tartamkiserletek bazisan mar korabban is vegeztunk a talaj agronomiai szerkezetere es szerkezeti stabilitasra iranyulo vizsgalatokat. Ezekre alapozottan uj tartamkiserleti parcellak vizsgalataval folytattuk aggregatum stabilitas vizsgalatainkat a novekvő adagu műtragyazas es a kulonboző formaju szerves anyag visszapotlasu kezelesekben. Vizsgalatainkban a vizallo aggregatumok szazalekos aranyat hataroztuk meg (Water-stable aggregates, WSA) egy Eijkelkamp (Hollandia) nedves szita segitsegevel. Vizsgalatainkhoz az 1–2 mm kozotti talajfrakciot hasznaltuk. A mereseket 250 mikronos szitakon vegeztuk. A mintavetel utan ket hettel vegzett vizsgalatok eredmenyeiből megallapitottuk, hogy a szervestragya-kiegeszitesek kozul a szar+zoldtragya leszantas adta a legnagyobb stabilitas erteket. A N-adagok kozul pedig a 140 kg·ha −1 kezelesben mertuk a legnagyobb erteket. Utobbi szignifikansan nagyobbnak bizonyult minden mas N-kezelesenel. A kombinacios hatasok vizsgalatanal a szarleszantasos valtozat 140 kg·ha −1 -os nitrogenadag melletti stabilitas erteke tobb mint ketszerese volt a nem szervestragya-kiegeszitesű kontroll N-parcellakenak. A mintavetel utan harom honappal vegzett stabilitasvizsgalat eredmenyei alap-jan a tragyazasi valtozatok makroaggregatum-stabilitas ertekei kiegyenlitődtek. Az N-adagok hatasat vizsgalva azonban a korabban legnagyobb stabilitasu 140 kg·ha −1 -os N-kezeles adta a legkisebb erteket. A ket időpont eredmenyeit osszehasonlitva megallapithato, hogy a stabilitas ertekek minden tragyazasi valtozatban es a 140·kg ha −1 -os N-adag kivetelevel minden N-kezelesben jelentősen novekedtek.