Dietary impact of NDF from different sources on the apparent ileal digestibility of amino acids.

Napjainkban a rostban gazdag mellektermekek hasznalata folyamatosan novekszik a sertestakarmanyozasban. Ugyanakkor ismert, hogy a takarmanyok rosttartalma jelentősen befolyasolja az abrakkeverekek taplaloerteket. Ezert rendkivul fontos annak ismerete, hogy a kulonboző rostdus komponensek szerepeltetese a keverektakarmanyokban mikeppen befolyasolja a taplaloanyagok emeszthetőseget, kulonos tekintettel az aminosavakra. Jelen kiserletben a takarmany NDF-tartalmanak, mely buzakorpabol vagy szojahejbol szarmazott, az aminosavak (lizin, metionin, cisztin, treonin, izoleucin, arginin, triptofan, valin) latszolagos ilelalis emeszthetősegere gyakorolt hatasat vizsgaltuk. E celbol osszesen 40 kanulos novendek sertest (35 kg ET) allitottunk kiserletbe ket ismetlesben. Tiz kiserleti kezelest alakitottunk ki ugy, hogy a kukorica−szoja osszetetelű alaptakarmanyhoz 0, 25, 50, 75 es 100 g/kg buzakorpat vagy szojahejat keverunk. Az 5 napos adaptacios szakaszt egy 3×12 oras ileum chymus gyűjtes kovette. A takarmany buzakorpa es a szojahej tartalmanak az aminosavak latszolagos ilealis emeszthetősegere gyakorolt hatasat mellektermekenkent kulon, variancia-analizissel vegeztuk. Eredmenyeink azt mutatjak, hogy a takarmany NDFtartalma negativan befolyasolja az aminosavak latszolagos ilealis emeszthetőseget, ugyanakkor az emeszthetőseg csokkenes merteke az NDF forrasatol fugg. Tekintettel arra, hogy a legtobb aminosav latszolagos ilealis emeszthetőseget 25 g/kg feletti buzakorpa vagy szojahej tartalom mar nem csokkenti tovabb, ezert a takarmanyreceptura osszeallitasakor az aminosav kiegeszitest 25 g/kg buzakorpa vagy szojahej mennyiseg felett mar nem szukseges tovabb novelni.Kulcsszavak: sertes; latszolagos ilealis emeszthetőseg; aminosavak; buzakorpa; szojahej