Magát és esetleg őt is? Névmások a magyar gyereknyelvben

Cikkunkben ket, a magyar szemelyes es visszahato nevmasok gyereknyelvi elsajatitasat vizsgalo kiserletről szamolunk be. Az angolbol es mas nyelvekből ismert az a hatas, hogy mig a gyerekek ovodas kortol nagyjabol a felnőttekhez hasonlo modon hasznaljak es ertelmezik a visszahato nevmasokat, a szemelyes nevmasok ertelmezeseben sokkal rosszabbul teljesitenek, ha egy lehetseges lokalis előzmeny is jelen van a mondatban. A kiserletek elsődleges celja az volt, hogy megallapitsuk, letezik-e a magyar gyereknyelvben is ez a hatas. Azt talaltuk, hogy a tesztmondatokat kozvetlen megelőző nyelvi kontextus hianyaban fellep a nevmasertelmezesi problema, egy akar minimalis nagysagu koherens diskurzus megteremtese eseten viszont lenyegeben eltűnik. Vizsgalataink eredmenyei igy azokat az elemzeseket erősitik, amelyek szerint a nevmasertelmezesi problema nem tekinthető egyszerűen a B koteselv nem ismereteből fakado hatasnak. In this paper, we report the results of two experiments on the acquisition of personal and reflexive pronouns in Hungarian child language. It is well-known from earlier studies on English and several other languages that while children perform well in the production and interpretation of reflexive anaphors, they show poor performance in tasks where personal pronouns with potential local antecedents are to be evaluated. The primary aim of our experiments was to gather evidence on whether this effect exists in Hungarian child language or not. We found that the Pronoun Interpretation Problem is present if the test sentences are not preceded by an immediate linguistic context in the experimental setting, but it seems to disappear when a minimal coherent discourse is created to facilitate the accommodation of the pronoun. Our results thus provide further support for analyses which claim that the Pronoun Interpretation Problem cannot simply be reduced to the assumed absence of Principle B in child language.