Environmental impacts of urbanization processes on the examples of Kecskemét and Győr Functional Urban Areas

The rapid development of suburbs and the urban sprawl were decisive phenomenon in the urbanization process (Timar, 1999; Gardi, 2017; Szirmai, et al. 2011), which has many economic, social and environmental impacts in the last decades (Kovacs, 2014; Kahn, 2000). Our research focuses on the environmental-ecological aspects of the changes, mainly because it is relatively less explored but it has important lessons and consequences. While the main motivations to move out of cities are the closeness of nature and to have a better quality of life, ultimately it leads to negative environmental impacts because the growth of built-up areas, decrease in natural plant cover and the arise of landscape aesthetic problems (Antrop, 2004). Migrating out to suburbs causes intensive road traffic, which leads to bigger air pollution and greater fossil energy consumption; overall it has a negative impact on the fight against climate change. In the past two decades, urbanization processes and their consequences have been identified in Central and Eastern Europe, such as in Hungarian cities; for example in case of Kecskemet, Győr, or Szeged. In our study, we highlight some of these environmental changes and outcomes through the examples of Kecskemet and Győr, which are characterized by rapid industrial development nowadays. -------------------------------------------------- Az elmult evtizedek varosodasi es varosiasodasi folyamataiban az elővarosok gyors fejlődese, valamint a varosok szetterjedese – urban sprawl – voltak a meghatarozo jelensegek (Timar, 1999; Gardi, 2017; Szirmai, et al. 2011), melyek jelentős gazdasagi, tarsadalmi es kornyezeti valtozasokat indukaltak az erintett tersegekben (Kovacs, 2014; Kahn, 2000). Kutatasunk alapvetően kornyezeti-okologiai iranyultsagu, amin belul elsősorban a foldhasznalat/felszinboritas konverziojara es az ezzel szoros osszefuggest mutato tersegi demografiai atrendeződesre helyeztuk a hangsulyt. Ennek oka, hogy a lakoteruletek terfoglalasa atalakitja a terulethasznalatot, visszaszoritja a termeszetes novenytakarot, adott esetben tajesztetikai problemakat is okoz (Antrop, 2004). Emellett a varosok es az elővarosi teruletek novekedese maga utan vonja a kozuti forgalom intenzitasanak fokozodasat, amely magasabb karosanyag-kibocsatashoz es fosszilis energia-felhasznalashoz vezet, igy osszessegeben negativan befolyasolja a klimavaltozas elleni kuzdelmet is. E rovid logikai okfejtes is mutatja a vizsgalt folyamatok nehany kornyezeti szempontbol negativ hatasat, holott a varosokbol tortenő kikoltozes hattereben a zsufolt es szennyezett levegőjű nagyvarostol valo szabadulas, a termeszet kozelsege iranti vagy, osszessegeben a jobb eletminőseg iranti igeny all. Az elmult ket evtizedben az urbanizacios folyamatokat es kovetkezmenyeiket a kozep- kelet-europai viszonylatban kozepvarosnak nevezhető magyar telepulesek – pl. Kecskemet, Győr, Szeged – eseteben is megfigyelhetjuk. Jelen tanulmanyban a napjainkban gyors ipari fejlődessel jellemezhető Kecskemet es Győr peldajan keresztul vilagitunk ra a folyamat nehany kornyezeti vonatkozasara.