A magyarországi élelmiszeripar helyzete és jövőképe = The current situation and the future of the Hungarian food industry

A hazai elelmiszeripar netto arbevetele 2003 es 2013 kozott csaknem 1000 milliarddal nőtt, viszont valtozatlan aron 360 milliard forinttal csokkent, amely főleg a belfoldi ertekesites visszaesese (-631 milliard forint) miatt kovetkezett be. A belpiaci ertekesites csokkenesenek oka az alacsony fizetőkepes kereslet, amelyet jol szemleltet az egy főre juto realjovedelem es a napi fogyasztasi cikkek forgalmanak egyutt mozgasa. A hazai vasarloerő nemzetkozi osszehasonlitasban is alacsonynak tekinthető. Az Eurostat adatai alapjan, csupan Bulgariaban alacsonyabb az egy főre juto elelmiszerekre es nem alkoholos italokra forditott eves kiadasok alakulasa. Kedvező tendencia, hogy az export novekedett 2003 es 2013 kozott, habar ez főkent a nem klasszikus elelmiszer csoportoknak (pl. bioetanol, hobbiallat-eledel, dohanytermek) koszonhető. A kialakult nehezsegekre az elelmiszeripar munkaerő letszam leepitessel, illetve a beruhazasok csokkentesevel reagalt. Nemzetkozi szinten komoly technologiai lemaradassal kuzdenek a hazai elelmiszeripari cegek, melynek szamos oka kozott emlithető a forrashiany, a valos kenyszer hianya (relativ olcso munkaerő), valamint kulonboző menedzsment problemak (pontatlan elkepzelesek a kapacitas-kihasznalasrol, hatekonysagrol, korszerűsegről). A hazai elelmiszeripar nehez helyzeteert kulső (alacsony fizetőkepes kereslet, makrogazdasagi tenyezők), illetve belső okok (elmarado technologiai fejlesztesek, innovacios keszsegek hianya) egyarant felelősse tehetők. A kiut keresese azert is nehez, mert sok mulik a szereplők altal nem befolyasolhato tenyezőkon, viszont a termekpalyaban valo gondolkodas hianya is neheziti a fejlesztest. Megoldast kell es lehet talalni peldaul a pontos tervezessel, a termekpalya szintű kapcsolatok elmelyitesevel, a tamogatasi lehetősegek hatekony felhasznalasaval, megfelelő szabalyozasi kornyezet kialakitasaval, a piaci alkalmazkodokepesseg novelesevel, illetve a kutatas es a piaci szereplők szorosabb egyuttműkodesevel. = The revenues of the Hungarian food industry increased almost by HUF 1000 billion between 2003 and 2013 at current prices, but at base prices they declined by HUF 360 billion, mainly as the result of the decrease in domestic sales (HUF -631 billion). The cause of this decrease is the low purchasing power of domestic consumers which is clearly demonstrated by the covariance of the real income per capita and the sales of fast moving consumer goods. Hungarian purchasing power is low by international comparison as well. According to Eurostat data, only Bulgaria has lower annual expenditures on food and non-alcoholic beverages per capita. Exports increased between 2003 and 2013, but the increase was driven mainly by non-traditional food products (bioethanol, pet food and tobacco). The Hungarian food industry reacted to the difficulties it faced by reducing both the number of employees and investments. The industry seriously lags behind international competitors, mainly due to the lack of financial resources, lack of real pressure to innovate (relatively low cost of labour) and management issues (inaccurate understanding of capacity utilisation, efficiency and modernisation). The unfavourable situation of the Hungarian food industry arises from external (low purchasing power, macroeconomic factors) and internal (lack of technological developments and innovation ability) factors. While many of these problems are difficult to solve as they depend on factors that cannot be influenced by the players, the lack of conscious thinking in the supply chain makes the situation even more difficult. The solution can be found by precise planning, increasing cooperation along the supply chain, efficient use of subsidies, establishing a proper regulatory background, increasing adaptation to the market and by strengthening the cooperation between research and market players.