The influence of dizziness on the quality of life in elderly

2021 
Osszefoglalo. Bevezetes: A szedules időskorban gyakori panasz, amely jelentősen befolyasolja az eletminőseget. Hattere sok esetben multifaktorialis, egyes esetekben azonban jol meghatarozott ok kimutathato. Celkitűzes: Kutatasunk celja az időskori szedulő populacio panaszainak, valamint eletminősegenek felmerese volt. Anyag es modszer: Kutatasunkba 36 (13 ferfi, 23 nőbeteg, atlageletkor ± SD, 72,78 ev ± 4,6), Otoneurologiai Ambulanciankon szedules miatt vizsgalt, 65 ev feletti beteget vontunk be. Ők az altalunk osszeallitott, panaszokkal es rizikofaktorokkal kapcsolatos kerdőiv mellett a Dizziness Handicap Inventory-t is kitoltottek. Az utobbi alapjan meghatarozhato volt az eletminőseg-romlas, illetve annak merteke. A statisztikai elemzest az IBM SPSS V24 szoftver segitsegevel vegeztuk, Mann-Whitney U-teszt es khi-negyzet-proba alapjan. Minden esetben p<0,05 erteket tekintettunk szignifikans kulonbsegnek. Eredmenyek: A leggyakoribb diagnoziskent a Meniere-betegseget, valamint a centralis vestibularis eltereseket detektaltuk. A betegek visszajelzese alapjan a szedules volt a legdominansabb tunet, amely a leggyakrabban orakig, illetve napokig tartott, es fele aranyban volt forgo jellegű. Emellett a fulzugas, a hallascsokkenes, valamint a vegetativ tunetek is dominansak voltak. A leggyakoribb tarsbetegsegek kozul gyakorisaguk miatt kiemelendők a mozgasszervi, illetve szemeszeti elteresek, a hypertonia, valamint a pszichiatriai betegsegek. A betegek 77,8%-a jelzett valamilyen mertekű eletminőseg-romlast, es kiemelendő, hogy 30%-uk a sulyos kategoriaba esett. A Dizziness Handicap Inventory kerdőivek alapjan a fizikalis, funkcionalis, valamint emocionalis reszpontszamok hasonlo erteket mutattak. Kovetkeztetes: Az időskori szedules lenyeges a beteg romlo eletminősege szempontjabol. A tarsulo komorbiditasok mellett a hatterben allo vestibularis elteresek kizarasa, illetve diagnosztizalasa fontos feladat. Ennek fuggvenyeben tervezhető a terapia, amely kapcsan a kiserő tunetekre is fontos hangsulyt fektetni. Igy az erintett betegek eletminősege javithato. Orv Hetil. 2021; 162(47): 1891-1896. SUMMARY INTRODUCTION Vertigo is a common complaint in elderly, which has significant influence on the patients' quality of life. In many cases its background is complex, although, in some cases specific diagnosis can be made. OBJECTIVE Our study aimed to analyze the symptoms and quality of life of old-age vertiginous population. MATERIAL AND METHOD 36 patients (13 males, 23 females, mean age ± SD, 72.78 years ± 4.6) over 65 years, examined due to vertigo at our Neurotologic Department, were enrolled. A questionnaire including questions regarding the symptoms, risk factors, along with the Dizziness Handicap Inventory was used. Statistical analysis was carried out using IBM SPSS V24 software. Mann-Whitney U and chi square tests were used. Statistical significance was defined as p<0.05. RESULTS Meniere's disease and central vestibular disorders were found as the most frequent diagnoses. Vertigo was the most tormenting symptom, which usually lasted for hours or days, and was defined as rotatory in 50%. Tinnitus, hearing loss and vegetative symptoms were also dominant. The most frequent comorbidities were musculoskeletal disorders, hypertension, ophthalmological diseases and psychiatric disorders. 77.8% of the patients have reported worsened quality of life, of which 30% was detected as severe. Based on the Dizziness Handicap Inventory, physical, functional and emotional scores showed similar results. CONCLUSION Vertigo in elderly is important due to its influence on patients' quality of life. Besides comorbidities, the diagnosis of vestibular pathologies is of great importance. Therefore, therapy planning is possible, and patients' quality of life can be improved. Orv Hetil. 2021; 162(47): 1891-1896.
    • Correction
    • Source
    • Cite
    • Save
    • Machine Reading By IdeaReader
    16
    References
    0
    Citations
    NaN
    KQI
    []