A nyugat-nílusi vírus kimutatása humán betegmintákból: nyomon követéses vizsgálatok a 2015. évi szezonális időszakban | Detection of West Nile virus in human samples: follow-up studies during the 2015 seasonal period

Absztrakt: Bevezetes: A nyugat-nilusi virus Magyarorszagon is elterjedt, eves rendszeresseggel human megbetegedeseket okozo, szunyogok altal terjesztett viralis zoonosis. Az akut infekciok laboratoriumi differencialdiagnosztikaja szerologiai vizsgalatokon alapul, de a molekularis modszerek alkalmazhatosaga is egyre inkabb előterbe kerul. Celkitűzes: Vizsgalatunk celja a 2015. evi akut fertőzottek ver-, liquor- es vizeletmintainak molekularis vizsgalata volt, illetve a pozitiv betegek nyomon kovetese annak megallapitasa erdekeben, hogy mennyi ideig detektalhato a virus. Modszer: Az akut fertőzott betegek mintait indirekt immunfluoreszcens, hemagglutinacio-gatlasi, majd ketfele PCR-modszerrel vizsgaltuk. A pozitiv mintakbol a virustorzseket Sanger-szekvenalassal azonositottuk es virusizolalast vegeztunk. Eredmenyek: Ot paciens eseten nyilt lehetőseg a nyomon kovetest elvegezni, ennek soran a betegek vizeleteből hosszu ideig (a tunetek megjelenesetől szamitva akar hetekig) es osszehasonlitva mas mintatipusokkal, magasabb koncentracioban volt kimutathato a virus. Kovetkeztetesek: Akut fertőzesek fennallasakor a vizeletmintak PCR-vizsgalata jarvanyugyi es diagnosztikai szempontbol is hasznos informaciot szolgaltathat, ezert vizeletmintak bekuldesevel javasoljuk kiegesziteni a szerologiai diagnosztikat. Orv Hetil. 2017; 158(20): 791–796. | Abstract: Introduction: West Nile virus, a mosquito-borne viral zoonosis is responsible for human infections in Hungary. Laboratory diagnosis is based on serological tests, however the application of molecular methods has been appreciated. Aim: The aim of the study was to investigate blood, cerebrospinal-fluid and urine samples of acutely ill patients and to follow-up PCR positive cases to ascertain the length of virus excretion. Method: Clinical specimens were examined by indirect-immunofluorescent, haemagglutination-inhibition, two PCR tests and Sanger-sequencing. Virus isolation in case of two patients was successful. Results: A follow-up study could be carried out in case of 5 patients. Viral nucleic acid was detectable in urine even for several weeks after symptom onset and viral RNA was present at higher concentration compared with other samples. Conclusions: PCR analysis of urine could provide useful epidemiological and diagnostic information. Therefore, it is recommended to collect urine samples in order to supplement the serological diagnosis. Orv Hetil. 2017; 158(20): 791–796.